Nem tudom, hogy mit szeretnél, hogy mit szeretnénk még. Engedlek.Tényleg, elengedlek és többé nem tartozol nekem a megbánt botlásokkal, a kötelező szép szavakkal, az érintésekkel, semmivel. Érted? Már nem kötlek meg. Nagyon kérlek, hogy legyél boldog, hogy ne nézz vissza, amikor elmész, mert nem akarom látni a kételyt szemeidben, mert bennem sokkal erősebb, mint azt te valaha is gondolni mernéd.
Ajándék voltál, mind közül a legnagyobb, a legszebb. Talán többet is kaptam, mint egy beteljesült szülinapi kívánságnál várni lehet. Nem foglak többé ketrecbe zárni szép szavakkal, okozott bűntudattal, hogy mindketten tisztábban látjuk a valóságot, mint kellene. Csak édes dolog a tagadás.
Szóval, nem akarlak tovább feltartani. Csak sétálj el szépen, ennyi volt nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése